A Varázskulcs Közösség hátrányból induló gyerekeknek segít a tanulásban, beilleszkedésben.

 

2016 őszétől heti rendszerességgel tartunk játékos, tanulást segítő, képességfejlesztő csoportos foglalkozásokat hátrányból induló kisiskolás gyereknek Pécelen. A közösségbe járó gyerekeknek ezen felül programokat, tábort szervezünk, ellátjuk őket igényes tanszerekkel. A hozzánk járó gyerekeknek tanulmányi eredményük javításában, alapkészségeik megerősítésében, a társadalomba való beilleszkedésben segítünk. Igyekszünk motivációt adni a továbbtanuláshoz, támogatást a közösséghez való erősebb kötődéshez.

A Varázskulccsal reményeink szerint olyan ajtót nyithatnak meg a gyerekek, amelyen keresztül a szüleiknél gondtalanabb, lehetőségekben gazdagabb életbe léphetnek be.

Alapítóink

Battai Eszter – kommunikációs szakember, szociológus, tapasztalatokat szerzett: lakhatási szegénységet enyhítő civil szervezetnél, tanulást támogató, mélyszegénységben élő gyerekeket segítő közösségben, adományszervezésben, rendezvényszervezésben, gyerekprogramok szervezésében, kommunikációs kampányok lebonyolításában.

Henter Katalin – „Több van benned, mint gondolnád.” (Kurt Hahn) Tanárként 25 éve dolgozom azon, hogy sok-sok gyerek elhiggye magáról ezt a mondatot. Jelenleg Maglódon dolgozom és Gyömrőn lakom, de Pécelen éltem közel 20 évig, tanítottam is a Petőfi Sándor Általános Iskolában, innen a kötődésem a városhoz. Fejlesztő-, dráma- és élménypedagógiát is tanultam. Elsősorban ezekre az ismereteimre építek majd a foglalkozások összeállításánál, így az iskolainál oldottabb hangulatban, teljesítménykényszer nélkül, játékosan, a gyerekek készségeit és képességeit fejlesztve segíthetjük a tanulást.

Mészáros Éva, a Péceli Családsegítő Központ vezetője

Lehoczky Ágnes – pedagógus, évtizedekig tanított a Szemere Pál Általános Iskolában, szerkesztette a Péceli Újságot. jelenleg nyugdíjas, szabad idejében számos péceli rendezvényt segít önkéntes munkájával. Pályája során mindig is nagy figyelmet fordított a hátrányos helyzetű gyermekekre. Kezdettől támogatja a Varázskulcs Közösség munkáját, a 2018-as tanévtől kezdve pedig aktív önkéntesként és egyesületi tagként is részese lett a tevékenységünknek.

Battai Bori – kommunikációs szakember, rendezvényszervező, projektmenedzser, a Varázskulcs Közösség arculattervezője

Pataki Vera – szociológus, pedagógiai asszisztens, tapasztalatokat szerzett: lakhatási szegénységet enyhítő civil szervezetnél, mélyszegénységben élő közösség fejlesztését segítő projektben, korai fejlesztésben.

Németh Péter – harcművészeti edző, coach, aki szabadidejében fest, 10 évig hátrányos helyzetű gyerekek táboroztatásában vett részt.

Önkénteseink

Vera néni – A Közösség legaktívabb önkéntese. A KSH-ban dolgozott korábban, de már ott is sokat foglalkozott gyerekekkel, szervezett tábort, kézműves programokat. Fiatal, aktív nyugdíjasként vetette bele magát az önkénteskedésbe. Teljes foglalkozásokat, kézműveskedést, szabadtéri játékokat tervez meg és vezet, ő rendezte első saját mesejátékunkat is, miközben egy kisfiúval külön is tanul.

Kati néni - "30 éve tanító felső tagozatos tanár vagyok. Ma is szeretem, amit csinálok: örömet okoznak a gyerekek, felvillanyoznak a napi kihívások.
Tanárként is, valamint egy kétéves kisfiú nagymamájaként is vallom: mindent meg kell tennünk, hogy a gyerekekben megmaradjon a nyitottság, a kíváncsiság, a tudásvágy és a bátorság! Ebben pedig mindenki tud segíteni – kortól, nemtől, képzettségtől, foglalkozástól függetlenül – , aki kellő jószándékkal és megfelelő energia-utánpótlással rendelkezik.

Ági néni – “Pedagógus vagyok, évtizedeken keresztül a Szemere Pál Általános iskolában tanítottam orosz majd angol nyelvet. Már nyugdíjas vagyok, így  szabad  időmben örömmel veszek részt a Varázskulcs Közösség munkájában, mely közel áll hozzám nemcsak szakmailag, de lelkileg is. Pályám során mindig is nagy figyelmet fordítottam a hátrányos helyzetű gyermekekre. A közösség munkáját két éve kísérem figyelemmel, és nagyra becsülöm az önkéntesek kitartó munkáját, mellyel maradandó élményekben részesítik az idejáró gyermekeket. Értéket teremt e közösség,ezt igazolják  a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok pozitív visszajelzései is. Az is bíztató, hogy egyre több támogatója  van ennek a nemes ügynek. Mindezek, valamint a gyermekek részéről érezhető szeretet és hála bőven elég ok arra, hogy tudjam, nekem is itt a helyem.”

Bogi – közgazdász és menedzseri végzettségem van, pénzügyi befektetésekkel foglalkozom, a saját vállalkozásomat irányítom, és imádom a munkám. Ami másnak a száraz számok világa, számomra a briliáns logika és csodálatos törvények megnyilvánulása. Csak néhány éve élek Magyarországon, szinte egész életemben külföldön építettem a karrieremet, és ezért is alakulhatott úgy, hogy nem lett saját gyermekem.  Ez pedig ahhoz vezetett, hogy az összes porontyot, piciket és nagyokat is, kicsit a magaménak érzek; támogatnám, segíteném, tanítanám és lelkesíteném őket, mert úgy gondolom, hogy a gyerekeknek a legnagyobb ajándék a rájuk irányuló, kizárólagos figyelem. 7 éve önkénteskedem különböző alapítványoknak. Itt a Varászkulcs Alapítvány nevében Belicza Vikit mentorálom matematikából, heti egy alkalommal. Kimondhatatlanul büszke voltam Vikire, amikor 1,5 hónap közös munka után megkapta az első 5-sét!  

Julcsi – “Gimnazista vagyok, a rendszeres tanulás, edzés, kikapcsolódás és önmegvalósítás mellett fontosnak tartom a segítséget, melyet a péceli rászoruló gyerekeknek nyújtok fejlesztő foglalkozásokkal, az “egészséges alapállapot” bemutatásával, valamint sok- sok bíztató szóval az élethez szerezhető… esélyeik növelése érdekében. 
Alapvetően szeretek ismerkedni, elfogadni mindenkit. Így szeretném megérteni ezeknek a gyerekeknek a helyzetét is, majd együttérezve megpróbálni szárnyakat ajándékozni nekik. Egy folyamatosan épülő közösség tagjaként tapasztalatot szerezhetek, belátást nyerhetek nehéz élettörténetekbe és produktívan tölthetem el szabadidőm egy részét. Minden héten érzem ahogy “egy adag” lelki megterhelés után pozitív irányba változik az életszemléletem. Az itt szerzett élmények, emlékek olykor megterhelőek, azonban remélem mindnyájunk hasznára válhatnak.”

Edina – 3 gyermekes anyuka vagyok és mindig is törekedtem arra, hogy gyerekeimnek megmutassam, hogy az önzetlenség és egy jó közösségbe tartozás mekkora energiát ad az embernek. Adni, vagy tenni másokért úgy gondolom, hogy a világ legnagyobb öröme az életben. Igen, sok esetben fárasztó, de mikor látod a mosolygós arcokat, akkor minden fáradságot és hétköznapi „gondot” elfelejtesz. Mikor először olvastam a Varázskulcs Közösségről nagyon tetszet és elhatároztam, hogy szeretnék majd köztük „dolgozni”. Ezzel egy időben a kutyámmal, Bellával, végeztük a terápiás kutya tanfolyamot. Amint sikeres vizsgát tettünk felhívtam Esztert, hogy nagyon szívesen jönnénk a gyerekekhez. Nagyon sokat gazdagodtam én is, és Bella is minden egyes találkozással, amikor sikerült részt vennünk egy foglalkozáson. Csak remélni tudom, hogy a gyerekek is így érzik….

 

 

Mónika – A nevem Mónika, a barátommal és 3 cicával élek vidéken. Tavaly ősz óta boldog tagja vagyok az önkéntes csapatnak. A művészet része az életemnek, legyen az akár szemet vagy éppen fület gyönyörködtető, ha lehet így fogalmazni :) Az önkifejezésre már gyermekkorban érdemes hangsúlyt fektetni, hogy a gyerekek később is magukra tudjanak találni, amikor már felnőttek. Itt a Varázskulcsban a gyermekek napról-napra különböző variációban élhetik meg az önkifejezés csodáját. Hálával tölt el, hogy a része lehetek ennek az egységnek. Együtt jobbá tehetjük a világukat.

Eszter – “Édesanya vagyok, feleség, kertes házzal, kutyával. Dolgozom, a szabad időmet a családdal, barátokkal töltöm vagy sportolok. Közben elszomorít, hogy ez a hétköznapi, boldog-dolgos élet milyen sok gyerek számára elérhetetlen. Hogy mennyi reménytelenül küszködő család van csak itt körülöttem, a városomban. Láttam más civil szervezeteket, láttam, hogy lehet segíteni. Hogy heti néhány óra odafordulás is milyen sokat változtathat egy gyerek életén. Azt gondoltam, hogy hetente pár óra nem nagy áldozat azért, hogy esélyt adjak néhány gyereknek egy boldogabb életre. Ezért vagyok önkéntes a Varázskulcs Közösségben.”

 

A Varázskulcs Közösség hátrányból induló gyerekeknek segít a tanulásban, beilleszkedésben

35724634_613118595726123_8789064265278423040_n

2016 őszétől hetente kétszer (péntek délután és szombat délelőtt) tartunk játékos, tanulást segítő, képességfejlesztő csoportos foglalkozásokat hátrányból induló kisiskolás gyereknek Pécelen. A közösségbe járó gyerekeknek ezen felül programokat, tábort szervezünk, ellátjuk őket igényes tanszerekkel. A hozzánk járó gyerekeknek tanulmányi eredményük javításában, alapkészségeik megerősítésében, a társadalomba való beilleszkedésben segítünk. Igyekszünk motivációt adni a továbbtanuláshoz, támogatást a közösséghez való erősebb kötődéshez.

A Varázskulccsal reményeink szerint olyan ajtót nyithatnak meg a gyerekek, amelyen keresztül a szüleiknél gondtalanabb, lehetőségekben gazdagabb életbe léphetnek be.

Alapítóink

Battai Eszter – kommunikációs szakember, szociológus, tapasztalatokat szerzett: lakhatási szegénységet enyhítő civil szervezetnél, tanulást támogató, mélyszegénységben élő gyerekeket segítő közösségben, adományszervezésben, rendezvényszervezésben, gyerekprogramok szervezésében, kommunikációs kampányok lebonyolításában.

Henter Katalin – „Több van benned, mint gondolnád.” (Kurt Hahn) Tanárként 30 éve dolgozom azon, hogy sok-sok gyerek elhiggye magáról ezt a mondatot. Jelenleg Maglódon dolgozom és Gyömrőn lakom, de Pécelen éltem közel 20 évig, tanítottam is a Petőfi Sándor Általános Iskolában, innen a kötődésem a városhoz. Fejlesztő-, dráma- és élménypedagógiát is tanultam.”

Mészáros Éva, a Péceli Családsegítő Központ vezetője

Lehoczky Ágnes – pedagógus, évtizedekig tanított a Szemere Pál Általános Iskolában, szerkesztette a Péceli Újságot. jelenleg nyugdíjas, szabad idejében számos péceli rendezvényt segít önkéntes munkájával. Pályája során mindig is nagy figyelmet fordított a hátrányos helyzetű gyermekekre. Kezdettől támogatja a Varázskulcs Közösség munkáját, a 2018-as tanévtől kezdve pedig aktív önkéntesként és egyesületi tagként is részese lett a tevékenységünknek.

Erdős-László Csilla – szociológus, pályázatíró, korábban cigány fiatalok fejlesztésével, támogatásával foglalkozott, alapítás óta a Varázskulcs Közösség aktív tagja, három gyerek édesanyja

Battai Bori – kommunikációs szakember, rendezvényszervező, projektmenedzser, a Varázskulcs Közösség arculattervezője

Kovács Ilona – pedagógus, tanító, tánctanár, több évtizedes tapasztalattal rendelkezik hátrányos helyzetű gyerekek fejlesztésében is, évről-évre számos iskolai rendezvény, ünnep kreatív tervezője, szervezője.

Pataki Vera – szociológus, pedagógiai asszisztens, tapasztalatokat szerzett: lakhatási szegénységet enyhítő civil szervezetnél, mélyszegénységben élő közösség fejlesztését segítő projektben, korai fejlesztésben.

Németh Péter – harcművészeti edző, coach, aki szabadidejében fest, 10 évig hátrányos helyzetű gyerekek táboroztatásában vett részt.

Önkénteseink

vera_kicsi

Vera néni – A Közösség legaktívabb önkéntese. A KSH-ban dolgozott korábban, de már ott is sokat foglalkozott gyerekekkel, szervezett tábort, kézműves programokat. Fiatal, aktív nyugdíjasként vetette bele magát az önkénteskedésbe. Teljes foglalkozásokat, kézműveskedést, szabadtéri játékokat tervez meg és vezet, ő rendezte első saját mesejátékunkat is, miközben egy kisfiúval külön is tanul.

 

 

 

katineni_kicsi

Kati néni – “30 éve tanító felső tagozatos tanár vagyok. Ma is szeretem, amit csinálok: örömet okoznak a gyerekek, felvillanyoznak a napi kihívások.
Tanárként is, valamint egy kétéves kisfiú nagymamájaként is vallom: mindent meg kell tennünk, hogy a gyerekekben megmaradjon a nyitottság, a kíváncsiság, a tudásvágy és a bátorság! Ebben pedig mindenki tud segíteni – kortól, nemtől, képzettségtől, foglalkozástól függetlenül – , aki kellő jószándékkal és megfelelő energia-utánpótlással rendelkezik.

 

 

 

Csilla – “Ahogy a Varázskulcs Közösség mottója is szól:”Segítsünk azokon a gyerekeken, akik nehezebb terhet cipelnek az átlagnál, de mégis ugyanolyan követelményeknek kell megfelelniük az iskolában, mint a társaiknak.” Ebben szeretnék segíteni, a terhet egy kicsit átvenni. A nehezebb körülmények között felnövő gyerekek, nem tehetnek arról, hogy hová születtek, milyen körülmények között töltik a gyerekkorukat. De nekünk az a feladatunk, hogy segítsük megépíteni az utat, mely elvezet a teljesebb felnőtt élethez. Ne kelljen ugyanazokkal a problémákkal megküzdeni, mint a szüleiknek.
Azt is szeretném, ha a gyerekeim és azok barátai is látnák, hogy a szegényebb, hátrányos helyzetben levő gyerekek sem mások, ugyanolyan gyerekek, mint, ők, csak nekik többet kell dolgozniuk, mint azoknak, akik készen kapnak mindent.”

 

 

vk

Ági néni – “Pedagógus vagyok, évtizedeken keresztül a Szemere Pál Általános iskolában tanítottam orosz majd angol nyelvet. Már nyugdíjas vagyok, így  szabad  időmben örömmel veszek részt a Varázskulcs Közösség munkájában, mely közel áll hozzám nemcsak szakmailag, de lelkileg is. Pályám során mindig is nagy figyelmet fordítottam a hátrányos helyzetű gyermekekre. A közösség munkáját két éve kísérem figyelemmel, és nagyra becsülöm az önkéntesek kitartó munkáját, mellyel maradandó élményekben részesítik az idejáró gyermekeket. Értéket teremt e közösség,ezt igazolják  a gyerekekkel foglalkozó pedagógusok pozitív visszajelzései is. Az is bíztató, hogy egyre több támogatója  van ennek a nemes ügynek. Mindezek, valamint a gyermekek részéről érezhető szeretet és hála bőven elég ok arra, hogy tudjam, nekem is itt a helyem.”

 

julcsi_kicsi

Julcsi – “Gimnazista vagyok, a rendszeres tanulás, edzés, kikapcsolódás és önmegvalósítás mellett fontosnak tartom a segítséget, melyet a péceli rászoruló gyerekeknek nyújtok fejlesztő foglalkozásokkal, az “egészséges alapállapot” bemutatásával, valamint sok- sok bíztató szóval az élethez szerezhető… esélyeik növelése érdekében. 
Alapvetően szeretek ismerkedni, elfogadni mindenkit. Így szeretném megérteni ezeknek a gyerekeknek a helyzetét is, majd együttérezve megpróbálni szárnyakat ajándékozni nekik. Egy folyamatosan épülő közösség tagjaként tapasztalatot szerezhetek, belátást nyerhetek nehéz élettörténetekbe és produktívan tölthetem el szabadidőm egy részét. Minden héten érzem ahogy “egy adag” lelki megterhelés után pozitív irányba változik az életszemléletem. Az itt szerzett élmények, emlékek olykor megterhelőek, azonban remélem mindnyájunk hasznára válhatnak.”

 

edina_kutya_gyerekek_kicsi

Edina – 3 gyermekes anyuka vagyok és mindig is törekedtem arra, hogy gyerekeimnek megmutassam, hogy az önzetlenség és egy jó közösségbe tartozás mekkora energiát ad az embernek. Adni, vagy tenni másokért úgy gondolom, hogy a világ legnagyobb öröme az életben. Igen, sok esetben fárasztó, de mikor látod a mosolygós arcokat, akkor minden fáradságot és hétköznapi „gondot” elfelejtesz. Mikor először olvastam a Varázskulcs Közösségről nagyon tetszet és elhatároztam, hogy szeretnék majd köztük „dolgozni”. Ezzel egy időben a kutyámmal, Bellával, végeztük a terápiás kutya tanfolyamot. Amint sikeres vizsgát tettünk felhívtam Esztert, hogy nagyon szívesen jönnénk a gyerekekhez. Nagyon sokat gazdagodtam én is, és Bella is minden egyes találkozással, amikor sikerült részt vennünk egy foglalkozáson. Csak remélni tudom, hogy a gyerekek is így érzik….

 

 

fbt

Mónika – A nevem Mónika, a barátommal és 3 cicával élek vidéken. Tavaly ősz óta boldog tagja vagyok az önkéntes csapatnak. A művészet része az életemnek, legyen az akár szemet vagy éppen fület gyönyörködtető, ha lehet így fogalmazni 🙂 Az önkifejezésre már gyermekkorban érdemes hangsúlyt fektetni, hogy a gyerekek később is magukra tudjanak találni, amikor már felnőttek. Itt a Varázskulcsban a gyermekek napról-napra különböző variációban élhetik meg az önkifejezés csodáját. Hálával tölt el, hogy a része lehetek ennek az egységnek. Együtt jobbá tehetjük a világukat.

 

 

 

eszter_kicsiEszter – “Édesanya vagyok, feleség, kertes házzal, kutyával. Dolgozom, a szabad időmet a családdal, barátokkal töltöm vagy sportolok. Közben elszomorít, hogy ez a hétköznapi, boldog-dolgos élet milyen sok gyerek számára elérhetetlen. Hogy mennyi reménytelenül küszködő család van csak itt körülöttem, a városomban. Láttam más civil szervezeteket, láttam, hogy lehet segíteni. Hogy heti néhány óra odafordulás is milyen sokat változtathat egy gyerek életén. Azt gondoltam, hogy hetente pár óra nem nagy áldozat azért, hogy esélyt adjak néhány gyereknek egy boldogabb életre. Ezért vagyok önkéntes a Varázskulcs Közösségben.”